Humanitarius katasztrofa az errol nem kozismert Mongoliaban: - 50 fok van es tobb millio allat hullott el amely eledelul szolgalt volna. Nincs mit enniuk az embereknek.

Es elhunyt Kokas Klara.

Nagyon erdekes beszelgetest lattam a Public Senat-ban az egyik francia adon az ongyilkossagrol. Egy alapitvany igazagatoja, a Bichat korhaz vezeto pszichiatere, egy vallastortenesz es egy filmrendezo beszelgettek. A rendezono a batyja ongyilkossaga kapcsan kerult a beszelgetesbe amelybol dokumentumfilmet csinalt, de nem a csamcsogosat meg szenzaciohajhaszost; hanem segito cellal letrejovost. Azt hiszem, 8 napig meg megtekintheto az interneten, ha valakinek kedve van hozza.

Remek hogy vegre latok amikor vezetek este sotetben! El tudom olvasni a messzi tablakat  es nem mosodnak el az autok korvonalai. Az elet apro oromei.

Almomban egy ovaros-szeru helyen voltam. Ejszaka vagy legalabbis este lehetett es az emberek ossze-vissza menekultek, mindenki futott amerre latott, de nem lehetett latni, mi elol futnak. Vegul lattam egy ferfit jonni, valami azsiai de magas, szemuveges, vekony alakot aki osszeszedett negyven embert a menekulok kozul (es koztuk engem is), beterelt minket egy szuk helysegbe. Azert kellett neki mert minden este meg akart olni egyet kozulunk. Sorba ultetett minket es az emberek zokszo nelkul elfogadtak hogy negyven nap alatt mind a negyvenen meg leszunk gyilkolva valogatott modon. Probaltam titokban szovetkezni a tobbiekkel:" nezzetek, egyedul van, mi meg negyvenen, miert turjuk el, tuleroben vagyunk" stb. Kesobb megertettem, miert nem jart sikerrel: akkora hatassal volt mindenkire hogy elhitette hogy megolni valakit jo, es hogy annak akit megolnek, szinten jo ez. Az emberek a napok soran teljesen agymosottak lettek es erdeklodessel vartak  es neztek vegig a masok es a sajat maguk halalat. A pasi pedig kiserletezett, hogyan gyilkolja le az embereket lassan de fajdalamasan, van akit fellogatott a labanal fogva, van akit megmergezett lassan hato mereggel, es mindent vegignezetett a kozombos vagy nevetgelo, agymosott kozonseggel. Egyetlenegyszer volt egy fiu aki elohuzott egy fegyvert, de nem tudta lelolni a pasit, mert nem volt ereje ra, alig birta felemelni a kezet. Rajottem hogy ertintes utjan terjed ez a belenyugvas/nem torodomseg/agymosottsag, igy aztan megprobaltam tavol tartani magam a tobbiektol. Azert egy ido utan kiderult hogy a pasi nincs egyedul, fegyveres orei is vannak. Sajnos nem tudom, hogyan jutottam ki onnan, bar mikor hajnalban felebredtem a remalombol meg tudtam. A lenyeg hogy valahogy kikerultem az epuletbol amiben fogva tartottak minket-es az egesz egy mas dimenzioba kerult; de en at tudtam latni egyik dimenziobol a masikba es lattam pl. embereket az utcan setalni- az utca mindket dimenzioban letezett es ugyanolyan volt, de az emberek csak az egyikben leteztek. Onnan kikerulve a csaladomba botlottam, anyamba es ket testverembe akik szemmel lathatoan tudtak hogy mi zajlik a masik dimenzioban a szomszed hazban. A dimenziok kozott valamifele hajszallal kozlekedtem amit meg a kezemben tartottam. Es rajottem hogy vissza kell mennem a masik dimenzioba ehhez a pasihoz aki gyilkolja le az embereket-egyet egy nap- mert a hazban maradt a penzem. Ugy dontottem hogy visszamegyek es megprobalom elhozni a penzt mert az egesz csaladom penze ott van. Megkertem hogy ne jojjenek velem de figyeljenek, ha erzik hogy bajban vagyok, keressenek meg es segitsenek. N. noverem meg is igerte hogy ha erzi hogy baj van, azonnal jon. El is indultam hogy atjussak a masik dimenzioba, de veletlenul magammal vittem masik noveremet, ezert aztan ketten indultunk utnak de utobb o eltunt valahova. En visszamentem a hazba, amely a budafoki hazza valtozott es ahol a nagyanyam meg az apam kezdett el verni valami husanggal. Es ott volt egy hatalmasra nott medve is, akinek mondtam, hogy nagy butasag engem tamadnia amikor a boldogtalansagat annak a kettonek koszonheti, akiknek az oldalan harcol. A medve ezen elgondolkodott, es itt sajnos felebredtem.

Az origon volt egy riport nehany szinesszel/rendezovel arrol, hogy mit mondana a 16 eves onmaganak. Nagyon jopofa, en is gondolkozom, mint mondhatnek onmagamnak, ha felhivhatnam es meg csak tizenhateves lenne...lennek...kar hogy nem lehet, igazan! Szabo Marta tetszett a legjobban, intelligens, bolcs, aranyos.

Megjott a szemuvegem, klassz. Foleg az, hogy latok! Kedden egy tanitvanyom, akit nagyon szeretek es mar regota jar hozzam tanulni, megtanit a kontaklencse betevesere, kivevesere.

Ma szabadnapom van es elmentem szemuveget valasztani.

Tegnap ugyanis elmentem vegre szemeszhez, mar nagyon ideje volt. Ugyanabba az orvosba botlottam mint 2006-ban, amikoris szinten felirt nekem szemuveget. Nem volt elegedett hogy nem csinaltattam meg. Megigertem neki hogy most vegig is megyek az uton. Valogattam ma az egyik boltban, mind remesen allt, hogy hanynom kellett-aztan vegul talaltam egy kis szereny, nagyon finom keretet, aki elbujt a tobbi kozott. Piros es nagyon egyszeru, elegans, csinos. Es nem vagyok benne elkepzelhetetlenul ronda. Megtargyaltam az optikussal, hogy milyen lencset kerek bele-karcolasvedovel es fenyvisszaveres ellen is kezelve lesz. Igy (meg)dragabb, persze, de ha mar csinaltatok, akkor jot csinaltatok. A szemesz adott nekem tegnap ket egyhonapos lencset, mert munkaban/tarsasagban termesztesen kontaklencsem lesz. Egy naposbol fogok venni egyebkent, mert nem mindennap fogom oket hasznalni, lesz nap amikor csak szemuveget hasznalok, igy aztan tudom valtogatni kedvemre. Nem olcso mulattsag, annyi szent. Penteken erkezik meg a rendeles.

Aztan helyben ebedeltem, a kedvenc onkiszolgalo ettermemben, nagyon finomat. Sok zoldseget eloetelnek, halat es zoldseget foetelnek es tejberizsiket karmell-kremmel leontve desszertnek. De ha komolyabb lettem volna, akkor ehettem volna egy magam mixelte gyumolcssalatat is. Rengetegen voltak, alig talaltam helyet. Nezegettem az embereket, es gondolkodtam a filmemrol, meg mindenrol ami eszembe jutott.

Xavier-vel osszefutottam, gyotort egy sort, de szerencsere hamar elvaltak utjaink. Mindenkeppen be akarja epiteni a felso szintet, mert az megnoveli a haz erteket, es tobbert el tudjuk adni. Igen am, csak a beepitesehez is kell penz. Es a jog ugyesen van megalkotva, nem lehet akarmikor akarmit eladni, mert ingatlanspekulacionak szamit (aki valik, az meg dogoljon meg). Arrol akar meggyozni hogy mindenkeppen be kell epiteni mert ha nem, akkor vesztesegesen adjuk el a hazat es tartozni fogunk az apjanak meg az anyja noverenek. Azt valaszoltam neki, hogy akkor vagyok hajlando targyalni az ugyrol, ha Charles jelen van. Ket het mulva a kozjegyzovel van talalkozonk ebben az ugyben, hogy az tanulmanyozza a tervet-ez tiszta is lenne, csak Xavier nem akarja mondani, hogy valofelben vagyunk, es hogy el akarjuk adni aztan a felso reszt -vagy mind a kettot-, ezert aztan nem fogjuk megkapni a helyes informaciokat. Mondjuk az nagyon huzos lenne ha ugy jonnenk ki a hazeladasbol, hogy fejenkent 25.000 euroval tartozunk kulonbozo embereknek, mert az eppen arra jo, hogy soha tobbe nem tudjunk semmit se csinalni az eletunkben. Az egeszet nagyban neheziti Xavier szemelyisege aminek az elemzeserol nem nyitnek fejezetet; meg a korulottunk levo emberek rejtett(nek hitt) erdekei. Edith es Elisabeth vezeto pozicioban vannak. Szavuk ugyan jogi ertelemben nincs, de kellemetlenkednek. Edith kezelhetetlen es elviselhetetlen. Hogy Xavier-val balhezik, az nem erdekel igazan, de ket napja nekiallt artikulatlanul orditani telefonban velem, es parancsokat osztogatni, sorrendben: adjam el azonnal a hazat. Hagyjam a picsaba a szineszetet, az nem szakma, menjek vissza a szocialis palyara dolgozni. Menjek el lakni Parizson belulre. Ez meg hagyjan lenne, de keptelenseg kozbevagni, csak azt hallja meg amit akar, es nem kepes elfogadni hogy en utalok a szocialis palyan dolgozni es azt sem, hogy a szineszettel keresek es imadom csinalni; nincs okom otthagyni. Ami szerinte jo, az jo es kesz; az jo mindenkinek. Probaltam neki magyarazni, hogy nekem hiaba szep szin a piros, ha neki ronda, akkor nem fogom eroltetni hogy piros pulovert vegyen fel. De nehogy azt higyjetek, megertette! Mondjuk ahhoz az kellett volna, hogy esetleg meghallja amit mondok, de csak a sajat orditasaval volt elfoglalva. Vegul en is felemeltem a hangom, amit felettebb ritkan teszek vele -most masodszor fordult elo. Annyira kikeszitett, hogy halalos faradtsag vett erot rajtam a telefon utan. Bevettem egy egesz nyugtatot es bevanszorogtam az agyba. Masnap beszeltem Bernadette-el, aki szinten valofelben van Charles batyjaval..., es azt hiszem, o Charles-on es Raphan kivul az egyetlen (vele ez mar harom) a csaladban, aki igazan azt nezi, nekem mi a jo, es nem akar semmit rameroltetni. Mondta, hogy Edith hivogatja es parancsolgat neki is, hogy ezt csinalja, azt csinalja a valasaval kapcsolatban, aztan meg azt koveteli hogy adja at az uzeneteit nekem-amit Bernadette visszautasit persze. De megerositette, hogy Edith kezelhetetlen es el kell hogy keruljem mert kellemetlenkedik es kiabal. Xavier ma ugyanezzel jott-ne reagaljak egyaltalan az anyja telefonjaira, mert borzalmas hogy mit muvel vele is. "Az anyam egy castatrice"-mondta. Elmeselte hogy annyira kikeszitette ot Edith, hogy megbetegedett. Mint mondtam, engem is kikeszitett, igy konnyeden el tudom kepzelni hogy Xavier valoban beteg lett emiatt. Persze ez az o teves jatekuk, miota szegeny Xavier megszuletett, ezt jatszak; Xavier se artatlan mert ugyanugy ordit mint Edith, nem tudom hogy nem jott ra 37 ev alatt hogy az anyja nem hallja ugyse...az, hogy Xavier aldozat, nem indok arra hogy en meg az ove legyek. Ekozben Elisabeth meg akarja kaparintani a penzt amit Charles nekunk adott hogy beletegyuk a hazba. Most nyomja Charles-t hogy kovetelje hogy adjuk el a hazat, hogy a penz visszajojjon es ok vehessenek hazat vele. Ami orulet, hiszen ezt a penzt eleve Edith-nek kellett volna visszateriteni, csak ezt o mar azota elfelejtette. En nem vagyok ellene, persze, hogy mi visszateritsuk, hiszen a hazat mi vettuk-de mi lenne vajon, ha nem lenne semmi baj kozottunk, egyutt elnenk es mondjuk terhes lennek? Akkor is errefele nyomna Elisabeth Charles-t? Amikor Charles nekunk adta ezt a penzt, tudta hogy nem fogja viszontlatni azonnal. Eleg ocsmanynak tartom hogy ezeknek az embereknek aztan mindegy hogy en a hid ala megyek-e aludni, csak megkaparintsanak egy kis penzt. Edith meg raadasul nem is ezert csinalja,-o nem kap az egeszben penzt, -hanem mert nem normalis. Ezek kozul az emberek kozul igazabol senki nem szamit jogi ertelemben, az egesz meccs ugyis ket ugyved kozott fog zajlani zart falak mogott. A fejtorest csak az okozza hogy mindenkeppen ugy kell majd eladni a hazat, hogy ne mi fizessunk ra, sot, ha lehet, akkor egy kis penzt keressunk rajta. De a legfontosabb hogy ne legyunk adosa meg embereknek.

Egyebkent nem lehet jol kijonni egy valasbol, ezt csak azok hiszik akik soha nem valtak el. Valoszinuleg tul lehet elni valahogy, de jol kijonni belole lelkileg nem igazan lehet. A kornyezetemben sokan vannak akik nem valtak el, vagy azert mert nem hazasok, vagy mert meg nem valtak el, es egyreszt sokan azt hiszik, hogy ez csak masokkal fordul elo, masreszt meg fogalmuk sincs, mi az. Van egy tanitvanyom pl, akit nagyon szeretek, egy helyes no ket pici gyerekkel, jol is jatszik; nem rosszindulatbol irom. De o pl. irasba merne adni, hogy ot a ferje sose fogja elhagyni. Es ezt buszken hangoztatja mindenhol. Egy masik tanitvanyom, aki meg mar elhagyta az otvenet, felnott gyerekei vannak es elvalt, csak a fejet csovalja...aztan vannak olyanok is, akik szentul meg vannak gyozodve rola hogy a valas valami aprocska lelki fajdalom, egy rossz passz, egy ballabbal valo felkeles, es majd elmulik. Vannak olyanok is, akik azt hiszik, hogy a valas egy szakitas. Elhagytam a fiumat, elhoztam tole a ket bugyimat meg az ot CD-met, es visszamegyek anyukahoz, es uj fiu utan nezek a kovetkezo discoban. Meg sirok ket/harom/hat honapig de elmulik. Aztan vannak az elvaltak akik kajan mosollyal fogadnak koreikben, es akik kozul legalabb 50%borzasztoan orul hogy nem csak o jart rosszul az eletben. "Majd meglatod, nem kell senkinek se beszamolni, hova megy es mit csinalsz, annyi programot csinalhatsz amennyit akarsz...a ferfiak/nok csak koloncok a nyakunkon..." Meg vannak a keseru elvaltak: " A ferfiak/nok mind hulyek..." Majd' mindenki megtalalhatja benne sajat magat, valahol; engem is ideertve. 

Pedig a valas az ember egyenisegenek totalis lerombolasa. Nem arrol van szo hogy hol fogsz lakni, nem csak arrol; meg arrol hogy eladosodsz-e vagy nem; hanem arrol, hogy valakivel elterveztel egy eletet, gyerekeket, valakit tamogattal joban es foleg rosszban es leginkabb nagyon rosszban, es o cserebe ugyanezt csinalta (vagy nem), elkepzeled vele a vilagot, korbe veszed magad a kis feszketekben, amiket ti dekoraltatok ki tervekkel, vagyakkal, szep dolgokkal amiket szerettek, ideertve azt is hogy gyereketek lesz, aztan egyszeruen az egeszet felrugja a parod, kidolbal mindent a feszekbol amirol eddig azt hitted hogy jo es ertekes, amirol eddig o is azt hitte hogy jo es ertekes, romba donti az osszes vagyadat, az almaidat, a terveidet, a boldogsagot hogy egyszer csalad lesztek kis bocorgo gyerekekkel, meg nagy csaladi autoval; lerombolja hogy majd elmentek a pireneusokba lovasturazni es a gyerekedet felteszed eleteben eloszor egy oregecske megerto ponilora; mert letezik a megerto ponilovacska es a hegy is a helyen marad; de az a gyerek sosem fog megszuletni, sosem fog nevetni es sirni, es sosem fog rossz jegyet hozni matekbol es sose lesz szerelmes, es sose fogja tepni a testverei hajat. Es sose lesz a bodoritott szoru kiskutya aki ugrandozik korulotte, es csaladi auto amiben elmentek kirandulni, es nem lesz papa aki hozza a friss kiflit vasarnap reggelente. Es nem lesz anyu aki kavet keszit pongyolaban. Es ekkor megcsak el sem kezdodott a valas igazan, ahol majd az, akivel tegnap meg a feszkedet tapetaztad, szetszed szaz euroert, ahol megalazzatok magatokat hogy vegre nehany holnap mulva a birosag ratok akassza a cedulat: "feszekbol hivatalosan kiesett". Es addigra mar a vilag osszes kerdeset feltetted magadnak szazszor:" azert szedte szet a feszket, mert kover vagyok? Mert sovany vagyok? Mert szemuveges vagyok? Mert nem vettem idoben szemuveget? Nem kellett volna a felelmeimrol beszelni vele...Nem kellett volna kerni hogy oltsa el a villanyt ejfelkor...El kellett volna mennem ele kocsival amikor kerte..."  A vegen mar azt hiszed, te vagy a vilag legertektelenebb embere, hiszen csak azokat lehet elhagyni...Mikozben a megcsapolt jovedelmeddel elhagyod az edes kis hazacskad hogy berelj egy pici lakast aminek meg kertje sincs, es elolrol kezdj mindent a nullarol.

A valas nem csupan a tars feletti gyasz. A jovendobeli kozos elet gyasza. Annak a gyasza, ami lehettel volna te magad. A meg nem szuletett gyerekeke.       

"Hello, my name is Fred. Fred is my first name. My surname is Robinson. I'm a 15 years old. I'm from Scotland and my adresse is: (...). Our family is neither small nor big. My father is a lawyer. He is 42. He's a tall man. He is very patient. My mother is a pretty 38 years old lady. She is really kind. She is a secretary. My sister is 10. She's young et clever."

Tout va bien dans cette famille!

(Angol nyelvkonyv kezdoknek...)

Lassan eljon az ido mikor Angika eletut-valasztasra adja a fejet. Szamara ket szakma merulhet fel. Az egyik hogy terapeuta lesz, es serult, lelkibeteg emberekkel fog foglalkozni. A masik szakma pedig a vizvezetek-es villanyszereles, ami irant eros kesztetest erez. Korabban meg szoba jott a gasztronomiai elokostolo is valami kiraly allamfo koreiben, de errol lebeszeltem, mert ma mar ki nem akarja megmergezni Sarkozyt?

De mas valasztasok ele is nez a kisfiu. Ul a kertajto elott, billegeti a farkat es almodozva nez kifele. Azt mormogja a bajsza alatt: "Kinti cica...Benti cica. Kinti cica...benti cica."

Elhunyt Salinger, a Zabhegyezo iroja.

Ma este, ha szerencsenk van (de itt nagyon felhos az eg), latni lehet majd a Nagyon Fenyes Holdat es mellette a Marsot is.

Nem is mondtam! Tegnap a kicsikkel bemutato oram volt! Harom perccel elotte tudtam meg hogy jonnek a szulok. Kedvem lett volna kirugni az egesz bagazst, mi tagadas. Micsoda szemet stilus hogy nem jelzik elore hogy bemutato orat tartok?! De mindegy, a szineszetnek hala megtanultam hogy barmikor es azonnal es hiba nelkul tudjak teljesiteni masok, tobb ember elott. Nem jovok mar ettol zavarba, egyreszt mert keszulok az oraimra, masreszt mert ha nem keszulnek is kiraznam a kisujjambol. A masik gubanc az volt, hogy vartam, vartam, vartam az oran, es az a fiu aki szokott jonni es egyutt tartjuk az orakat, nem jott. Mint utobb kiderult, zh-t irt es elhuzodott: meg felhivni se tudott. A kicsik fortelmesen viselkedtek. Persze nem mind, hanem azok akik igy szoktak amugyis: csak most felturbozta oket anyuci jelenlete. Konkretan ket kolyokrol van szo, akik allati hulyek, es ott voltak a szulok persze-azoke nem, akik jol viselkednek, hanem eze a kettoe, meg egy harmadike, aki szinten segghulye. Eleg csak ranezni a szulokre, megerted, miert olyan a gyerek, amilyen. A harom kozul ketto fiu. Az egyik nem akart resztvenni, egyaltalan, hanem az anyja olebe menekult es onnan visitott mint akit nyuznak. Annak ott volt az apja is, egy nyalas selyemfiu, egy jol oltozott, agyon parfumozott latens buzi. A kisfiut meg kedvem lett volna orrba vagni, akkor legalabb lesz lathato oka is annak, miert visit. A masik ketto egyfolytaban tette-vette magat anyucinak, fegyelmezhetetlenek voltak, orditottak, utottek-vertek egymast, huztak mindenki hajat, fetrengtek a foldon. Mindennel probalkoztam: fenyegetessel, lekotessel, (jutalommal nem. Nem, nem veszek hetente egyszer ket jo csomag kekeszet, majd ha megteritik! A kurva eletbe! Nem eleg hogy 120 kilometert es harom orat utazom oda-vissza?!), dicseretttel. A kisfiu anyucija neha mosolyogva mondta: "A., ne csinald ezt...A., hagyd abba", mire a gyerek a pofajaba rohogott es visszament egy korre hogy megnagyobb allatsagot csinaljon a kislannyal. Kozben leste, mit szol anyuka. Anyuka meg semmit nem szolt. A vegen azt mondtam: "ha nem hagyod abba, elkuldom anyat". De az se hasznalt, belerohogott a kepembe. Nevelesi celzattal ki kellett volna kuldenem az anyjat, de nem akartam megalazni ennyi ember elott. Ilyenkor eszembe jut egy francia humoristano egyik eloadasanak reszlete, amelyben arrol beszel, hogy milyen jo volt az otvenes evekben mikor meg nem volt problema nevelesi celzattal egy-egy fulest adni gyerekeknek-a gyerekek vegulis jolneveltek voltak. Nem a kormos visszahozatalat kovetelem, persze, de nem tudom tudjatok -e ezt pl. Magyarorszagon, hogy az unioban be akarjak tiltani a fenekre csapast. Az uj toveny szerint aki a gyereke fenekere csap, az buntetheto lesz. Hat a pofam leszakad. Jol kitermelunk egy -nehany pszichopata generaciot, es maris megyunk a haboru fele ujra. Visszaterve, a vegen megadtam magam a sorsomnak, es vartam, hogy elteljen a kurva bemutatoora. El is telt hamar. Raadasul az egeszet nehezitette az hogy rettentoen hideg volt, melegen voltam feloltozve, am dobbenetesen rondan neztem ki mert az egyetlen meleg nadragon kereken 9 eves (meg Gyorben vettem); a hajam nem volt idom megmosni, a melltartom ossze-vissza csuszott, es meg csak ki se voltam festve. Arra gondoltam -mikozben ez a ket atkozott visitva huzta egy harmadik hajat,- hogy ez a totalis dilihaz tulajdonkeppen csak egy reamlom es ugyis fel kell hogy ebredjek elobb-utobb. A masodik csoport viszont pont az ellenkezojet produkalta. Egy pisszennes nem volt, egy arva hang; szinte vigyazban ultek csillogo szemmel, a szulok mindenkit megtapsoltak akiknek sikerult A-bol B pontba eljutnia mikozben pedalozik es ket idetlen kendot dobal zsonglorkodes cimen. Persze csak en vagyok ezzel szemben (is) cinikus, de nagyon fejeszto igazabol a gyerekeknek mind a pedalozas, mind a zsonglorkodes. Neha ora utan osszefutok egy-egy szulovel es mondjak, hogy a gyerek mennyit ugyesedik, hala ennek az oranak. A nagyoknal volt is egy szulo aki filmezett, nem orultem neki, remenykedtem hogy inkabb a gyereket, mint engem filmez (biztosan igy van). Annak viszont hatarozottan nem orultem hogy a szulok kesve jottek be es egyesevel. Volt aki csak az utolso negyed orara erkezett meg. Elhiszem hogy dolgoznak, nekem is megvannak ebbol az idoszakbol az emlekeim, es nagyon faj egy gyereknek ha a szulo nincs jelen, ezert nem akartam kitiltani oket ora kezdete utan. Viszont letisztaztam az alapitvannyal, hogy ilyet tobbet nem csinalnak. Megmondjak elore, mikor van oram es kovetelni fogom hogy a szulok idoben erjenek ide. Ha pedig Sylvan, a kollegam aki segit nem lesz jelen, akkor le fogom fujni az egeszet.       

A melltarto-ugyrol annyit, hogy reggel valasztottam ezt a melltartot mert mar regen nem hordtam es nem emlekeztem ra, miert. Nos, mert kijon belole a halcsont, mert lecsuszik a pantja es mert kicsi ram. Mas baj nincs vele.  

Elhivtam Francois-t, o megtalalta a hibat. Igazabol csak az volt a baj, hogy ket  fusible-es szekreny van, es en csak egynek a letezesrol tudtam. Ott aztan rogton megtalalta a hibat es minden oke. Mindegy, mostmar tudom, barkihez elmegyek szivesen fusible-ket cserelni. Angel persze izgatottan nyalta a pofajat a csoda lattan amit ket szerelo ember latvanya nyujt a szamamra, es befekudt Francois laba ala. Mikor elhessegettem, leheveredett egy olyan helyre ahonnan mindent szemmel tarthat, es minden mozdulatunkat kovette. Tegnap este 11-kor jottem haza, es azonnal le akartam fekudni, de reklamalt: "egesz nap tavol voltal, mostmeg lefekszel, hat kell az ilyennek macska?!" Ugyhogy feloltoztem, ledoglottem a Tv ele amiben egy vicces es cinikus sorozatot neztem felszemmel, mikozben mindenfele hulyebbnel hulyebb targyat dobaltam Angikanak, aki boldogan vagtatott minden utan. Igy telt egy ora, es ejfelkor odakucorodott mellem a fotelbe. Rafekudt a mellemre, ket mancsat felnyujtotta a nyakamhoz, es nezett ram szeretettel. Olyan melegseg aradt belole! A szeme azt mondta: "En szeretlek teged, te szeretsz engem es ez igy kivalo." Es persze egetrazoan dorombolt hozza. Szoval aki azt mondja, hogy a cica az embert a kornyezet reszenek azaz butornak meg kajaforrasnak tekinti, az allati messze jar az igazsagtol. Miota van cicam, olvasok roluk szolo konyveket es mind hangsulyozzak, hogy a cica kihasznalja a gazdajat, nem erez szeretetet senki irant, stb. Azert szeret mert enni adsz neki. Errol mar irtam nemregiben ugyhogy nem kezdem ujra ragni a csontocskat, de tenyleg nem igaz. Aki nezett mar egy olyan cica szemebe mint Angel, tudja hogy nem igaz. Vagy akkor Angika nem is cica talan???

Tegnap ki akartam cserelni egy villanykortet, es sikerult meggyilkolnom az egesz haz aramellatasat. Fel estembe kerult mire leteszteltem es kicsereltem a fusible-eket, amiket talan ledeknek hivnak magyarul de nem biztos. Nehezitette a dolgot hogy el kellett menni venni megfelelot; hogy Claude - a szomszedom- pusztan joindulatbol betett az egyik kis lyukba egy meg kisebb cuccost es alig birtam kihuzkodni (vegul egy hajtuvel sikerult kiimadkoznom). Angel aktivan kozremukodott. Felallt velem a szekre es onnan a mosogepre, rettentoen figyelt es tanulmanyozta, hogyan szerelek, majd elgondolkodva atfogta a mancsaval az egyik labam es neha harapott egyet a nadragomon. Mindenhova lelkesen szaladt velem, meg vasarolni is eljott volna a szakositott uzletbe, ha hagyom. Minden egyes fusible kiszerelese utan meg kellett nezni, hol vilagit a hazban es hol nem, vagy szaz kort tettem benne, a cica meg szaladt a hatam mogott es kiabalta: '"itt eg a villany, Gazdi!" Egyebkent nem tudom, hogyan tudta az az arva korte kicsapni igy az egeszet, hogy tonkre is tesz egy ilyen fusible-t, azt hittem, csak a biztositekot csaphatja le. Az eredmeny az lett, hogy mindenhol eg a villany most, (az elmult idokben kiment nehany helyen) kiveve a kisszobaban, ahol a telefonom es a szamitogepem van, kovetkezeskepp egyik se mukodik. Ezert klandesztin modon irok innen-onnan. Na, ennyit errol, es most a lenyegesebb dolog. (Ahogy vesszuk...)

Almomban egy nagy hazban voltam ahol egy nagy csalad lakott es en valami szolgalolany voltam. A nagy csalad tobb csaladbol tevodott ossze de mind rokonok voltak es nagyon osszetartoak. En valami szemvizsgalatrol jottem vissza es ott volt Caroline is, akivel egyutt jarunk iskolaba forgatokonyv-irasra. Nem emlekszem mirol beszelgettunk, de o is csaladtag volt. Alul, a haz also reszeben lakott az a csalad ahol aupariekedtem nehany hetet, es akiket borzalmasan utaltam, negy elviselhetetlen fiugyerekkel (marmint az eletben igy tortent! es most ott voltak az almomban is.) Ott nem volt apa a valosagban, de az almomban igen. A haz a tengerparton allt, a homokos parton. A tenger kb. ketszaz meterre volt onnan. Egyszercsak latom az ablakbol, hogy a csalad idos nenijet, a nagymamat elviszi a viz. Hatalmas hullamok jonnek es elarasztjak, a feje idonkent kibukkan es fuldoklik. Szaladok segitsegert de tudom hogy egyedul nem vagyok eleg. Probalok telefonon hivni tobb csaladtagot is, vegul az also szinten lako csaladbol az apa szalad velem. De ahhoz hogy el tudjuk erni a nenit, egy hatalmas kofal masik oldalara kell atjutni. A ferfi mondja nekem hogy o itt nem tud atjutni, de en igen. A kofal masik oldalan mindenfele elolenyek allnak, alt. allatok es azokat iranyito emberek; akikre ralephetek, akiken maszhatok, hogy lejussak. Pl. egy hatalmas zsiraf odaall a fal melle es lecsuszom a nyakan, aztan egy masik allatra lepek ra, vegul lejutok a partra-ahol addigra mar nincs viz, csak egy nyilt mosdo amelyben tobb mellekhelyseg van. Egy par all kozvetlenul elotte, oket mar lattam mashol is, egy alacsony lannyal aki egy baranyt vezet porazon. Nem baratsagosak, sot, tudom hogy nem is joindulatuak velem; alattomosak es nem lehet kiszamitani, kik ok igazabol. Kerdezem toluk hol a neni, mire mutatjak a Wc-t: "ott van benn de nagyon vigyazz, teljesen megorult. Meg van zavarodva es veszelyes." Aztan elmennek es en latom a nyitott ajtobol hogy a neni valami piros ruhaban van (azelott szurkeben volt), fiatalabb mint azelott, es ossze-vissza rohangal, hadonaszik es erthetetlen dolgokat beszel. Azert hazahozom ot (nem emlekszem, hogyan), es a csalad nem tud vele mit kezdeni: ez ugyanis nem ugyanaz az ember. O a neni elmebeteg unokatestvere. A neni pedig valoszinuleg meghalt, mert keson erkeztem.   

Most lattam az N7 cimu filmet. Borzalmas. Egy halmozottan fogyatekos emberek altal lakott intezmeny eletet mutatja be, de minden szemszogbol es tabuk nelkul. Amire a gondozok kepesek vagy nem kepesek ertuk es magukert, amiket a bennlakok csinalnak, amikre vagynak, foleg szexualitast, a homoszexualitast is idertve. Nem szukolkodik abban se hogy elmondja, milyen borzalmas az eletuk a gondozoknak. Nagyon oszinte, minden tabut felresopor, olyasmirol beszel amirol senki nem mer, amit meg az ember magaban se mer igazan gondolni se. Kimeletlen, mert a valosagot mutatja es az kimeletlen. Borzalmasan nehez es nyomaszto film, de minden lepese igaz.  

Angika ma ejszaka a szajaba vette a kezem, es megprobalta beigazitani maga ala. Nem tudta felemelni, ugyhogy a mancsaval bekotorta maga ala, rafekudt es elaludt.

Most olvasom hogy egy elkepzelt hetes foldrenges Budapesten sokmindent lerombolna, de a panelhazak allva maradnanak. Na ugye. Mindenki rongyrazva fujjog a panel lattan Magyarorszagon. Biztosan mert el kell felejteni a multat. Azt hogy a legtobben panelban eltunk az atkos egy reszeben. En pl. ott nottem fel, sot, fosulin is panelben voltunk a baratnoimmel es meg kell hogy mondjam, szerettem mindkettot. Nem akadalyozott soha az a teny, hogy lifttel kell mennem meg abban, hogy tobb diplomat szerezzek. A legboldogabb Gyorben voltam, egy nem tul jo minosegu panelben, veluk, foiskolan.

Ismertem Budapest melyen olyanokat akik kis lakasban laktak ahova soha nem sutott be a feny, ellenben allati budos volt nem csak a legszennyezes miatt hanem azert is, mert a reszegek allandoan odahugyoztak az ajto ele a foldszintre. Ismertem a hatodik keruletben is egy csaladot, a lakas a folyosora nezett, de mikor eltortem a nagylabujjamat 13 evesen, eleg nehezen jutottam fel es le onnan. Gondolom meg kinosabb amikor az embernek hasmenese van vagy eppen szul. Az ablakot nem lehetett kinyitni a zajtol es buztol. A panel egyetlen hianyossaga, legalabbis szamomra, hogy nincs kertje. Mert imadom a kertet es abban viragokat nevelgatni, macskat szabadjara engedni, madarakat etetni. Es hany olyat ismerek, persze prolit, aki ma meg tudja venni maganak Mo.n a kerteshazat, mert apucika nyomja bele a penzt, es kijelenti, hogy o ugyan sose megy ki a kertbe mert nem szereti? Emberkek, haho! Ugy kurva konnyu am vagyonra szert tenni hogy apuci nyomja a lovet hatulrol az egyszem gyereknek! Hogy ugy dont, eladja a vagyona egy reszet a kisfiaert/lanyaert, hogy az eletben az tudjon boldogulni! De kerdezd meg azt, akinek harom, negy, ot gyereke van es ezert sose tudott felretenni, hogy ma mit tud adni. Az en aranyos apukam pl. adossagokat fog rank hagyni. Nem baj, hozzacsapom ahhoz amit a ferjecskem miatt kell fizetnem. (Apamrol azert meg kell jegyezzem, hogy o mestere a hulyesegnek. Mert o ugyis csak adossagot tud rank hagyni hogy sose bajszintott felenk! Na ezt utanozzatok!)

Ezek a tamogatott csaszarok es hercegkisasszonyok, akiknek a fejukbol suvit a szellem, akik buszkek arra hogy levelezon valahol valami lepukkant fosulin elvegeztek egy muvelodesszervezo szakot. Te meg, a kurva ertelmisegi, ertelmisegi szuloktol (mert az volt am igazi, ertelmisegi szulok gyereknek lenni a nyolcvanas evekben! Meg voltunk pecsetelve.)raadasul no, kinlodsz a hatranyos helyzeteddel. Neked nem lesz hazad, es panelod se lesz, neked semmid se lesz. Mert akinek egyedul kell boldogulnia, az elsullyed.   

Angika ma hat honapos. At is maszott a szomszedba hogy megunnepelje. Roppant buszken allt a szomszed gyepen. Utanaszaladtam, elvertem a popsijat, de szemmel lathatoan eros simogatasnak vette. A szobaban sokat sirdogal mert rettentoen vagyik ki, aztan elszorakoztatja magat. Mihelyt pirkad, felebred es felmaszik az ablakba, aztan ugral a fejemen es magyaraz ("Latod, latod mar reggel van!"). Egyebkent imadom a kis pasit. (Na latjatok, megis van pasi akit szeretek!)Tegnap a legmagasabb szekreny tetejen ucsorgott, es rettento zajt csapott. Leparancsoltam onnan, felalltam hozza egy szekre. Olyan remulten nezett ram ("Tenyleg azt akarod hogy lejojjek? De en nem akarok! Legyszives ne vegyel le!") hogy nevetnem kellett. Otthagytam, had kalandozzon kedvere.

Voltam ugyvednel a valassal kapcsolatban. Aztan tanitottam. Alig birok beszelni, nagyon faj a torkom. Holnap is tanitok kicsit, es azutan is dolgozom, de penteken megint szabadnapom van. Haladnom kell a konyvemmel. Gondolkoznom kell a valasrol, hogy melyik format valasztom. Ki kell toltenem egy dossziet ezzel kapcsolatban. Ki kell toltenem az allampolgarsagi kerelmemet. Kell nehany papir Magyarorszagrol is, holnap foglalkozom vele, osszeirom, mi. Meg egy csomo telefont is el kell inteznem. Nem is ido kell hozza, mert az van, csak erot talalnek.   

"Mit csinalsz delutan? Talalkozzunk valahol es uljunk be!

Nem, koszi. Messze vagyok Parizstol. Nincs kedvem 100 km-et utazni.

Van RER is.

Akkor hasznald te, bazd meg!

En is Antonyban lakom...ez kicsit messze van es nincs itt semmi...


Aha, de nekem nincs messze az 50 km csak neked a 10. Jopofa kis ficko vagy. Gyere hozzam, ribanc, tegyel meg 100 kmet, megbaszlak, huzzal haza. Kivulrol ismerlek titeket. Unalmas banda vagytok.

En is mehetek hozzad

O hogyne!

De akkor hogyan tudnank talalkozni?

Ma? Sehogy.

"Ha nincs mas dolgod, toltsuk egyutt a delutant Parizsban! Setaljunk.

Hulye vagy bazdmeg? Ez valami betegseg nalatok, vagy mi? Mondtam hogy nem!

(...)

En mindenesetre midnig itt leszek Neked...

Mindig? Ugyanmar, nincs szukseg ilyen hazugsagokra ahhoz hogy lefekudjunk. A fiatal lanykak meg elhiszik ezt a romantikus blablat. En mar nem.

Dehat komolyan gondolom!

Ha azt mondod nekem, meg ot percem van arra hogy meghallgassalak, azt elhiszem

Nem azert mondom mert el akarlak csabitani

Tenyleg, eddig meg egyik pasi se akart aki ilyen dumaval jott!

Dehat kedves vagy!

Hatrebb: Nem vagyok kedves! Hogyan tudnal ilyesmit leszurni? Ket napja levelezunk...

En viszont kedves es imadnivalo vagyok!

Na, azt majd en eldontom!"

Egy masik parbeszed egy meghulyebbel:

"Szia...En Y vagyok...Felig Angyal, felig Demon..."

(valasz tolem)

"Helyes. Ez esetben fordulj pszichiaterhez."

Hogy ne bantsam meg ferfi olvasoimat ugy fogalmaznek, hogy en ket tipusu ferfivel talalkoztam. Mindketto ugyanazon, teljesen ertelmetlen es kivitelezhetetlen dumat nyom. Az egyik azert nagyon hulye es oszinte. A masik mert nagyon szelhamos, es hazudik.  

Vicces, milyen fazonokba botlom az utobbi idoben. Most eppen egy ilyen orok optimistaba. Olyan optimista hogy viszket a tenyerem es pofan tudnam baszni. Latszik rajta hogy meg sose erte nem hogy tragedia, de meg csak a szel se lengedezett korulotte. Szerinte ha az ember tudja, mit akar, nem erheti meglepi. Es az ember 100%ig iranyitja a sorsat. Annyira tenyerbemaszo hogy kedvem lenne megtanitani kesztyube dudalni.

Meggyuttem a robotbo', majdnem elfel van. Volt mindenfele oram, jo volt, de az emberek meg voltak vadulva. A kisgyerekeim kozuil egy csomo sirva jott be, mindket csoportbol, alig gyoztem oket vigasztalni, a legtobb csak ujjszopva ismetelgette: "a mamamat akarom!" Hat mi tagadas, en is ot akartam mar a vegen. ( A sajatomat, persze.) Aztan meg fekezehetetlenek voltak, rendetlenkedtek, elestek, megutottek, veletlenul szajba/orrba rugtak egymast; es ha meg mindez nem lett volna eleg, a vegen berontott egy felvertezett nagymama, es elkezedett anyazni, hogy a kisunokaja mar masodszor nem vesz reszt az oran, es mit kepezelunk mi (a sraccal aki mellettem van segitonek). Hiaba probaltuk neki megmagyarazni hogy mi attol a pillanattol fogva vagyunk felelosek a gyerekert, amikortol belep az ajton, mert nem mi szedjuk oket ossze; en csak nevsort olvasok es visszajelzem a kiseronek hogy melyik gyerek nincs itt. De a ven picsa tovabb es tovabb ugatott, hogy a gyerek koszhadtan kerult elo az iskolaudvarrol. A gyerek amugy egy kis nyomorult kisfiu, semmit sem ert, es valoszinuleg elcsavarog vagy elbujik az udvaron amikor sorakozot kurtolnek, es ezert nem talalja meg a felelos tanar sem, akinek nincs mas valasztasa, fel kell hoznia a gyerekeket hozzank hogy elkezdhessuk az orat idoben. A felelos tanar is, mi is rajovunk ha egy gyerek hianyzik-de azt nem tudjuk, beteg-e, vagy eppen csak nem hallja a nevet mikor jelentkeznie kellene az orara, vagy esetleg elcsaszkalt valahol. A nagymama leorditotta a fejunket-egy ideig probaltunk magyarazni kinek mi a felelossege-, aztan elegedetten tavozott. Aztan hallottam vissza hogy mindenkit elkuldott a francba, nem csak minket. Aztan mikor utananeztem kicsit, akkor hallottam hogy altalaban is elkuld mindenkit a fenebe. Egyebkent engem is feldulna ha a gyerekemet igy talalnam az udvaron, koszosan, mint akit a pocegodorbol huztak ki, dehat ezert az a pedagogus felelos aki akkor eppen veluk volt, nem mi. Meg mondjuk a gyereknek is meg lehet mondani, hogy szot fogadsz, kisfiam, de ennel persze sokkal egyszerubb a tanarra kenni a feleloseget. A felnott csoportommal nagyon jo volt, van egy fiatal csajom aki most vett lakast maganak egyedul, egeszen meglepo jelenseg, nem o, hanem az hogy adtak neki hitelt. Valoszinuleg a szulei segitettek neki, maskepp nem lehet egyedul felvenni egy lakasra valot. Amugy van a csoportban ket uj tanitvany, egy pasi es egy no, a no korombeli lehet es nagyon jol jatszik, nagyon orulok mert egy igazi dinamikat ad a csoportnak.

Vegeztul ket szosszenet Angikarol. Tegnap este itt volt Arlette, aki komolyan beteg. Angika meglatta, agyonsimogattatta magat vele, beszelgetett neki, segitett kipakolni a finomsagokat a csinos kis kosarbol, majd belelult az ures kosarba es onnan pillogott ra szerelmesen. Utana a taskajaba ult bele teljesen -belefert-, aztan az olebe, es dorombolt neki. Sose csinalta ezt senkivel, rajtam kivul. Nagyon szeret masokkal aludni, ejszaka, ha tobb ember is van a hazban az ejszaka felet az egyiken, a masik felet a masikon toltene (ha minden fel egyetertene vele, de alt. csak en ertek egyet), de igy spontan olbe fekudni tiz perces ismeretseg utan meg senkinek nem lattam. Es ma elgondolkodva dezsmalta a mazsolat amit Arlette-el tegnap ettunk es neki is adtunk belole. Biztos vagyok benne hogy kozben emlekezett Arlette-re. (Amely mazsola egyebkent egy kis uvegben volt elhelyezve, es a cicapofa nem fer bele, ezert manccsal kell kiszedni belole a hamit, amihez nagy turelem szuksegeltetik.)

Ma koran reggel, mikor meg alig pirkaedt, az ablakon at a hatalmas macskara lettem figyelmes, aki ult a kertet korulvevo koerites tetejen, es a tipikus nyarvogast muvelte amitol az emebr hatan felall a szor, az uzenekedeses macskajajongast...Ket hettel ezelott meg irtam, hogy Angel nem egeszen tudta mire velni ezt a hangot, am ma reggel valaszolt! Ugyanolyan borzalmas, kisgyermek-siros hangon, az ablakban ulve es meredten nezve a hatalmas macskat! Nemi erett lett a fiu! De azert meg annyira nem izgi a dolog persze, hogy egy jo kis konzerv-reggelicsket kihagyjunk az esetleges csajozas remenyeben. De mar csak ido kerdese, es az lesz.  

Ma felhivott Nathalie. Nattal egyutt lovagolunk vasarnaponkent, es a mult vasarnap leesett, elvittek a mentok. Meg mindig a korhazbol hivott, mert medencetorese van, ugyhogy ebben az evben mar nem lovagol, es nem is dolgozik honapokig. Az ora valoban megszakadt, mert a gyakorlat elkezdesevel azonnal leestt Art Roumain-rol, aki nagyon erosen elkezdte ot huzni, gyorsan vagtazni, Nathalie megprobalta visszatartani a kantarba kapaszkodva es nem dolt elegge hatra hiszen a kantar huzta elore. Mivel nem dolt hatra, nem tudta kiulni a kovetkezo ugrast, es a fedett palya fala es a vagtato lo koze esett. Oriasi szerencseje volt hogy nem esett ra vagy neki a falnak, es hogy a lo nem taposta agyon. A fene egye meg, azert ilyenkor elgondolkozik az ember, hogy biztos -e hogy ilyen veszelyes sportot kell uznie. De nem birom abbahagyni emiatt se (ez lenne a legerosebb motivacios ero), mert annyira lovaglas-fuggo vagyok. Igaz, mindig Susival volt a legjobb, a tobbi lo csak megkozeliti ot tavolrol vagy kozelrol, azert, mert vele volt az a hatalmas lelki osszhang es azt tettem amit akartam, tudtam hogy nem fog alattam megvadulni, hogy 100%ig megbizhato. Uriel egy kivalo, csodalatos lo, csak meg nem nekem valo, azaz eppen most nem nekem valo, ami azert nem ugyanaz; hogy miert azt majd a napokban elmagyarazom, mert razuhanok a billentyuzetre a faradtsagtol es holnap reggel nyolctol este tizig non-stoppolok. De penteken nem megyek sehova, eltoltam minden munkamat onnan.

Beszelni akarok meg penteken a Tbrol (hogy voltam) es Angika csodalatos viselkedeserol Arlette-el.

"A csecsemőhalálozás 5-7%-ért egy szörnyű betegség a felelős, melyről azt hinnénk, hogy már rég nem szedi áldozatait a világban. A tetanusz ellenszerét, a tetanusz toxoidot (TT) már 80 éve felfedezték, mégis becslések szerint évente 140 ezer újszülött és 30 ezer szülő nő esik áldozatul a fertőzésnek a fejlődő világban. Minden harmadik percben meghal egy csecsemő tetanuszban!

Az újszülöttkori és az anyai tetanusz kialakulásának közvetlen oka a köldökcsonk fertőződése, mely a nem megfelelő higiénés körülmények között zajló szülés miatt következik be. A halálos veszély mélyebb oka azonban az oltási rendszer, a szakképzett szülészek, bábák, a megfelelő egészségügyi ismeretek hiánya..." (...)

(AZ UNICEF honlapjarol)